Legyetek olyanok, mint a gyerekek!

Hányan beszéltek korábban egyenlőségről…
Nem hiszem, hogy erre gondoltak, de itt most megteremtődött.
Ez a vírus nem válogat. Mindenki életére, családjára hat – korra, nemre, anyagi helyzetre, vallási hovatartozásra függetlenül.

Na persze az, hogy nem válogat, nem teljesen igaz. Mert ugyebár a statisztikák szerint pont, hogy a korcsoport szerint mégiscsak válogat. Gyerekek lehet tünet nélkül túljutnak rajta, míg időseknél magas a halálozási ráta.

Mi lehet ennek az oka?
Hiszen gyerekek annyiszor betegek – akinek van a családjában az pontosan jól tudja. Ősztől tavaszig sokszor többet vannak otthon, mint bölcsiben, oviban, suliban.
És ez a világszintű járvány, amibe emberek belehalnak, őket szinte meg sem érinti. Mintha ez a vírus szelektálna, de nem az immunrendszer alapján. Akkor viszont hogyan?

Talán köze van ahhoz, mire figyelnek a gyerekek és mire az idősek?
Mi foglalkoztatja idősödő szeretteinket aktuális helyzetükben? Hol van a figyelmük, fókuszuk, gondolataik javarésze? Hát ugyebár kinek hol, na de vannak kérdések, melyeken jellemzően ők gondolkodnak, míg a kicsiknek eszébe sem jut.

Gyerekek mennyit szoktak gondolkodni az elmúláson, az idők végén, figyelni azt, hogy mennyi van még hátra?

Tegyük fel, hogy van összefüggés a kettő között, és tudjuk, hogy a figyelmünkkel magunk teremtjük a valóságunkat.

Ha ez van, akkor lehetséges, hogy van összefüggés a vírus és a gondolkodásunk/figyelmünk között? És arra “rezeg rá”, aszerint szelektál?
Csupán azért, mert ugyanolyan alacsony a vírus rezgése, mint a halálfélelemé és az azonos szinten létrejön a “nagy találkozó”.

Mit tehetünk, ha ez így van?

Az Univerzum törvényei nem tesznek kivételt – a gravitáció ugyanolyan erővel hat gazdagra szegényre egyaránt, mint ahogyan a Nap is egyaránt bocsátja melegét igaz emberre, mint gazemberre.

A betegség egy tünet, hogy valamit nem jól csinálunk és vegyük már észre azt, amin változtatni kellene.

Ha a gyerekekre ez nem hat – nézzük már meg mit csinálnak a gyerekek, mivel vannak elfoglalva, hogyan élik az életüket! Mennyire vannak a jelenben, mennyire tudnak lelkesedni egy apró dolognak. Mennyi kalandvágy van bennük, felfedezni új dolgokat. Mennyit képesek játszani egy nap alatt – az ember azt gondolná soha nem fáradnak el. Milyen önfeledten tudnak ragyogni és milyen kegyetlenül őszinték tudnak lenni.

“Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.”

Názáreti Jézus

Legyetek olyanok, mint a gyerekek.
Legyetek a szeretet, hála és öröm érzésében! Figyelmeteket vegyétek el a félelemről és tegyék át a megoldásra, a céljaitokra!
Ezek olyan magas rezgések, hogy esélyük nincs kórokozóknak átjutni a védőpajzson, még ha vödörrel öntik sem.