Íme egy szemléletes példa:

A Ryanair vezérigazgatója bemegy egy budapesti sörözőbe és rendel a pultnál:
– Kérek egy korsó sört!
– Pincér: Csak 5 forint lesz.
– Na ez tényleg olcsó és kifizeti.
– Pincér: Igen, mi adjuk a legolcsóbb sört Magyarországon.
– Vezérigazgató: Nagyszerű, itt tényleg érzi az ember, hogy kap valamit a pénzéért.
– Pincér: Látom, hogy nincs nálad korsó?! Ez extra 200 forint lesz.
– A vezérigazgató nagy szemekkel nézte a pincért, de elhatározta, hogy nem szól. Ezt is kifizette.
– Pincér: Ezt egy asztalnál kell meginnod, de látom, hogy előre nem rendeltél asztalt, így ez 400 forint lesz. Ha rendeltél volna, 100 forinttal megúszod.
– A vezér nyel egy nagyot és kifizeti az 400-at.
– Látom, hogy kicsit kövér vagy és egy nagyobb székbe kell, hogy ülj, ez további 300 forint.
– A Vezérigazgató méregbe gurul de ezt is kifizeti. Majd előveszi a mobilját, hogy lefényképezze a kisebb széket, mert úgy érzi abba is bele fért volna.
– Pincér: Sajnálom, itt nem lehet használni ezeket az elektronikus készülékeket, de 200 forintért megvásárolhatod erre az engedélyt. A vezér ezt is kifizeti.
– – A Vezérigazgató már nagyon türelmetlen lesz és ordítja, hogy „hozza már a sört!”
– Pincér! Jajj Vezérigazgató úr, most szólt a csapos, hogy a sört technikai okok miatt leállitották.
– Pincér: De visszaadom az 5 forintját a sör árát.
– Vezér: De 1105- forintot fizettem! Mi lesz az 1100 forintommal???
– Pincér: Az uniós jogszabályok szerint nekünk a sör árát kell visszafizetnünk és nem a felmerülő luxus kiadásokat.
– Gyere legközelebb is, mert mi áruljuk a legolcsóbb sört Magyarországon!”