Mi a baj a szokásokkal?
Hát kb. annyi, mint a vízzel.
Mi van? Hogy jön ez most ide? Milyen víz?
Hozhattam volna más szemléltető eszközt is, de éppen ez jutott eszembe. Szóval, önmagában semmivel sincsen gond, sőt! A víz nélkülözhetetlen az életünkben. Életünk részét képezi, az élet alapja. Ugyanakkor bizonyos esetekben tud aztán kártékony is lenni és pusztítani. Lásd cunami.
Na és itt van a kapcsolódás. A szokás sem jó vagy rossz önmagában, de megkerülhetetlen, életünk részét képezi, szokások szerint élünk.
„A szokásaink rabjai vagyunk.”
És ha ez így van, akkor bizony nagyon oda kell figyelnünk mit csinálunk.
Nyilván vannak szokások, amelyek egyértelműen rosszak és mindenkinek szemet szúr, mint pl. a körömrágás. Hiába mondják a szülők a gyereknek, hogy „ne rágd a körmöd kislányom!”, ha egyszer a gyerek valamiért csinálja és az az ok nincs se felderítve, se megszüntetve.
Ugyanakkor vannak olyan szokásaink is, amelyek nem ennyire nyilvánvalóak, még csak tudatában sem vagyunk, hogy ez a szokásunk, pedig mennyire árt nekünk vagy éppen mennyi mindent köszönhetünk neki.
A szokásokat egyszerűen elhagyni szinte képtelenség, lecserélni lehet őket.
Ha felfedeztünk egy rossz szokást, már csak le kell cserélni egy jóra! Milyen egyszerű!
Na persze, elméletben. A gyakorlati megvalósítás az, ami nehéz. Nagyon nehéz tud lenni. Különösen akkor, ha még igazi motiváció sincs benne, csak tudom, hogy ez rossz, meg akarok szabadulni tőle, de fogalmam sincs miért alakítottam ezt ki, milyen lesz anélkül az élet, és milyen szokással kellene azt helyettesíteni és így tovább. Áh, hagyom a francba az egészet, inkább eszem még egy fánkot. Az segít elterelni a gondolataimat és azonnali örömforrás.
Szóval ez egy összetett dolog és sok tényező együttes hatására van ahhoz szükség, hogy ezt valóban meg is tudjuk tenni.
Mi van, ha sikerül?
Az maga a csoda! Megváltozik az ember élete! Nő az önbecsülése, önértékelése, önbizalma! Megváltozik a kisugárzása.
Megéri-e? Nem is kérdés.
Megtesszük-e? Ezt mindenki döntse el maga.
És mi a szép még ebben?
Mivel a szokásaink rabjai vagyunk, ezt utána már nem lesz nehéz tartani. Mert már a szokásunk, már az a természetes.
Ha ennyire jó, miért nem teszi ezt mindenki folyamatosan?
Ennek aztán sok összetevője van: sokszor tudatában sem vagyunk egy szokásunknak, ami szabotálja az életünket, félelmetes a változás, el sem hisszük, amit mások mondanak vagy akár mi magunk elképzelünk – pl. ha édesség helyett nyers zöldséget eszem, akkor több lesz az energiám és megszabadulok a súlyfeleslegemtől.
És hát egyedül… Még támogató közegben is nehéz, de amikor a környezet még vissza is ránt, akkor szinte a lehetetlennel egyenlő.
Szóval ez egy összetett dolog és sokszor még azt sem tudjuk, hogy min kellene változtatnunk. Ha azt mondom egyedül addig jutunk, mint egy amatőr sportoló edző nélkül, akkor sokat mondtam.
Mi akkor a megoldás?
Kinek mi. Mindenkinek egyedi. Mindenkiben ott van a saját megoldó kulcsa erre a dologra is. Ezt meg lehet találni, elő lehet hozni, és fel lehet vértezni kellő belső motivációval, hogy a fegyelem és kitartás is meglegyen a folyamatot végigvinni!
Ez is a munkám része. Ha érdekel hogyan csinálom vagy meg akarod tudni mi a te mumusod, keress bátran vagy olvasgass tovább az oldalamon!